RÓMAI KATOLIKUSOK

A török kiűzése után elnéptelenedett földesúri birtokon csak szórványosan éltek katolikusok.
A római katolikus egyház fennálló plébániái a környező nagy pusztaságok lakóinak a lelki gondozását látták el. Kis-Harta, Bojár, Szülle és Tetétlen katolikusai a pataji plébániához tartoztak.

 A XVIII. században egyre nagyobb számban érkező telepesek között nagyon kevés római katolikus vallású fordult elő. Az 1726-os pataji anyakönyvi bejegyzés azonban utal vegyes házasságokra „Különösen Hartán vannak félpárok katolikusok”.
A keresztelési anyakönyvek azonban a század végéig évi 1-2 keresztelésről tanúsítanak. Míg az 1781-90 közötti 10 évben 100-ra nőtt a számuk, azt követően ismét erősen visszaesett. A hartai római katolikus vallásúakról 1923-ig továbbra is a dunapataji plébánia anyakönyveiben található bejegyzés. Szentmisét sem tartottak a községben.

 A XX. század elejére jelentősen nőtt a katolikus vallásúak száma, kérésükre Várady Lipót kalocsai érsek engedélyezte a szentmise tartását.
Kezdetben egy-egy hívő házának megszentelt szobáját használták, 1929-től az óvoda termét.
A vallás gyakorlásának és a misézésnek a lehetősége erősítette a katolikus hit terjedését, gyarapította a hívek számát és hamarosan a tanyákon élők közül is többen látogatói lettek az egyházi összejöveteleknek.
 Az állampusztai büntetésvégrehajtási intézetben1892-ben díszes és gazdagon felszerelt, a Szentháromság tiszteletére szentelt kápolnát építettek önálló plébániát hoztak létre hozzácsatolták Harta, Bojár, Érsekharta, Dunatetétlen és Miklapuszta filiáit.
A kápolna 1932-es felújítása során új oltárt építettek és a régi hartaiknak adományozták, akik azonban a hely hiánya miatt nem tudták azt felállítani.
A lélekszámban és anyagiakban is gyarapodó egyházközösség1937-ben vásárolt telket, a rajta lévő házat imaházzá alakították, s ez az épület szolgálta a hitéletet 1943-ig. pünkösd másnapján szentelték fel az új oldaltornyos templomot. 1945 augusztusától kapott önállóságot a hartai plébánia.
 

A templom márványtáblájának szövege:
„A hartai új templomot, amelyet életében gróf Zichy Gyula kalocsai és bácsi érsek őexellenciája dr. Möller Károly budapesti építész tervei szerint kívánt felépíteni, váratlan halála után ugyanazon buzgó főpap emlékére Majoros István állampusztai adminisztrátor serény közreműködésével dr. Mosonyi Dénes pécsi nagyprépost építette fel 1942.43.”


A második világháborút követő lakosságcsere által jelentősen megnőtt Hartán a katolikus hívek száma. A régi Észak-Magyarország területéről érkező katolikusok a magukkal hozott vallási szokásokat is tovább gyakorolták.
 A katolikus legények és férfiak ’Kalotegyleteket’, a lányok a Szűz Mária kultusz jegyében ’Máriás lányok’-nak nevezett vallási csoportot alkottak. A vallási szellemben tevékenykedő közösség tagjai a nagy katolikus ünnepek körmenetein saját zászló alatt vonultak.

 Karácsony szentestén a legények katolikus családokhoz jártak énekelni. Az udvari ablak alatt adták elő karácsonyi dalaikat, boldog ünnepet kívánva a családoknak, akik ezért megvendégelték őket. Utoljára a katolikus paphoz mentek, majd az éjféli misén vettek részt.
 

KÁPOLNÁK

A hartai Duna partján, a saját telkén épített egy igen kis méretű kápolnát 1934-ben a „hartai katolikusok kedves lelkiatyja”, dr. Krizs Árpád apátplébános.
Érsekharta neve is utal egykori birtokosára, a kalocsai érsekre.
Az érsekségi birtokot ötven, a Délvidékről, főleg a Bácskából származó német család vette bérbe 30 évre 1913-tól. Az ideiglenesen letelepedő római katolikus bérlők számára kezdetben az iskolában tartották a szentmiséket.
Az érsekség hamarosan megépítette a major kápolnáját –az egykori uradalmi magtárból-, mellé önálló plébániát rendelt. A század végétől azonban a tanyákon élők számának a csökkenése miatt a rendszeres misézés szünetel. Gellért napi búcsújára nagy számú hívő zarándokol.