A hartai Dunapart és Felsőzátonyi-sziget
Az Ős-Duna pleisztocén (jégkor) eleji folyásirányát a Dél-alföldi süllyedék határozta meg. Vizét a Szeged-Makó-Csongrád-Szentes közötti tómedence fogadta be.
A jégkor végi würm időszakban a Szeged körüli térség besüllyedése miatt az ős-Duna elhagyta addigi folyási útvonalát, a Dabas-Lajosmizse-Kecskemét-Alpár vonaltól északra fekvő területet, és attól délre kereste lefolyási lehetőségeit, bebarangolva a mai Duna-Tisza közét.
A széles folyamként hömpölygő nagy tömegű víz beterítette hordalékanyagával a még sík felszínű tájat, azután az üledékeket kerülgetve újabb és újabb medret foglalt el. A jégkor végén a Kalocsa-Baja-Zombor süllyedék vonzotta magához a folyót, és az lassan kialakította a ma is jellemző észak-dél irányú medrét.
Ingadozó vízjárásával, valamint eltérő mennyiségű és összetételű hordalékával gyakran változtatta helyzetét, átformáklta a térség domborzatát és vízháztartását. Elhagyott és elzáródott folyószakaszain az újabb időkben morotvatavak keletkeztek.
Az Alföldön középszakasz jelleggel haladó Duna vízfolyását és mederalakító képességét döntően befolyásolja, hogy Nagymaros után esése lecsökken. A mederaljat durva kavicstakaró védi a víz rombolásától. Emiatt a sík vidéken kisebb energiájú folyó kanyarogva, szigeteket és partokat építve és rombolva halad délnek. Középvizi mederszélessége 400-600 m. A Duna mente mai felszínét teljes egészében a folyó alakította ki. Felszínformái kevés eltéréssel megtartották az ősi Duna-meder ÉNY-DK-i irányát.
A Duna egykori fattyúágait a szabályozások idején többnyire csatornává alakították. A lerakott folyami hordalékot a szél magával vitte, miközben mélyedéseket vájt és a szállított homokot dűnékbe halmozta.
A felszín változatosságát az elhagyott medrek, kisebb-nagysobb kiterjedésű szikes területek és a hajdani mocsarak laposai, valamint a hordalékhalmok jelentik.
A táj legmélyebb része az élő meder. Egyenetlen partvonalán egyaránt megtalálhatók a lapos- és a meredek szakadásos partfalak.
A XIX. század 20-as éveiben kezdődött és több szakaszban valósult meg a Duna szabályozása. A meanderek átvágása miatti esésnövekedés erősítette meg a folyó bevágódó jellegét. A 70-es évek után a –jégtorlasznövekedés akadályozását szolgáló- medermélyítéssel és a –gyorsabb folyást akadályozó- mellékágak elvágásával számos kisebb sziget is eltűnt a folyó medréből.
Az 1968-as évben befejeződött szabályozás talaj-és növényföldrajzi hatásai máris észlelhetőek. A talaj vízgazdálkodásának megváltozása miatt az egykor terjedelmes vízi, ártéri, mocsári és lápi növénytársulásoknak napjainkra csak töredékei maradtak. A víztől távolabbi területek kiszáradtak, pusztáikat új élővilág vette birtokba.
Természetes növénytakarója a folyópart melletti viszonylag keskeny sávban található ártéri erdő. Közvetlenül a partszegélyeken nádasok, az alacsonyabb, tartós vízborítású részeken bokorfüzes társulások, a magasabb ártéri szinteken fűz-nyár facsoportokkal tarkított égeresek és szil-kőris-tölgy ligeterdők alakultak ki.
A Duna Hartánál
Harta nagyközség és határa a Dunamenti síkság Kalocsai-Sárköz kistájának és a Solti síkságnak a része. A táj a vízparttól az egykori Duna mederig, a mai Duna-völgyi-főcsatornáig terjed, mintegy 20-30 km szélességben kíséri a folyó medrét.
Harta határában az évtizedek óta folyó kavics- és sóderkitermeléssel megbolygatott aljzatot könnyebben pusztítja a folyó, a mélyebb meder lecsapolja a Kis-Dunát (Öreg-Dunát), ezért annak az árka az év nagyobb részében, a holtágrehabilitáció ellenére is száraz marad. A Duna az évezredek alatt bejárta a Duna-Tisza közét, és gyakori kiöntéseinek hordalékával borította. Ennek köszönhetően keletkezett a táj jól hasznosítható öntéstalaja. Az egykori elhagyott-, széles árterek alacsonyabb részein vizet át nem eresztő agyagtalaj, a magasabb felszínen öntésiszap és öntéshomok rakódott le. A laposok mélyedéseiben szikesek keletkeztek.
A folyót kísérő védőgátakig vízerekkel behálózott ártér fogja fel az egyenetlen vízjárású folyó vízbőségét és kisebb árvizeit. A gátak által védett területeket vette birtokba az ember, rajta helyenként erdő gazdálkodást folytat, szántóföldi növényeket termeszt és legelőket tart fenn. Ezeken a távolabbi vízmentes területeken jöttek létre a települések és épült fel Harta is.A Duna sokaknak biztosított megélhetést is. A gőzhajózás megindulásával Hartán mindjárt hajóállomás létesült. Jelentős volt a személyforgalom ás az áruszállítás. Nagyban meghatározta/módosította is a település árutermelését - pesti piacokra termelés, illetve a gabona- és gyapjúkonjunktúra idején olcsó szállítási útvonal adottsága. A századfordulót követően a német település nyelvi adottságainak köszönhetően kb. 140 hartai hajós állt alkalmazásban osztrák és magyar hajózási társaságoknál, főleg hajófűtőként. Ennek emlékére a Mahart egyik vontatóhajóját az 1980-as években Hartának keresztelték. A hajósoknak köszönhetően változott a hartai népviselet (cseh gyöngyök), lakáskultúra (lámpák) és háztartás (lábakon álló vas sütőtepsik és serpenyők elterjedésével). Viszonylagos jómódjuknak köszönhetően szépültek meg a település házai, terjedtek el a téglával kirakott parasztbarokk homlokzatok.
Harta a magyarországi Duna-szakasz legnagyobb kanyarulatának közelében helyezkedik el. A Duna a töltések megépítése előtt évente átlagosan kétszer árasztotta el a hartai határt. A 19. század második felében megépültek az első gátak, 1956-ban a település köré egy külön kis töltést is emeltek.
1929-ig több vízimalom volt a Dunán. 1944-ben ezen a Duna-szakaszon robbant fel a Bánffy gőzös, melyen szintén szolgált néhány hartai is (Tóth 19823, 177).
A hartai Dunapart már a 20. század elejétől jelentős turisztikai vonzerővel bírt. Gallé Tibor Hartáról elszármazott festőművész nyaranta a hartai Duna-parton rendezte meg nyári táborait, ahol tanítványaival sok ihletett pillanatot töltöttek.
A Duna jelentős szerepet tölt be a hartaiak életében ma is. Vasárnap délután illik kisétálni a Duna-partra, megnézni a vízállást, beszélgetni egyet vagy szurkolni a hartai focistáknak. Két vendéglátóhely is van a parton.
Az egykori szigeten lévő gyümölcsösök helyén sűrű beépítéssel weekendházak sorakoznak, javarészt hartaiak tulajdonában. Nyáron a strand is megéled, többen sátoroznak a vízparton. Az 1997-98 években sikerült részben elbontani a szigetet a szárazfölddel összekötő töltést, a mellékágat megnyitni, és a bejárást egy híddal megoldani.
A Duna természeti értékei:
Az egykoron a szigeten lévő gyümölcsös fái közül egy-kettő almafa megbújik az erdőtársulásokban.
A Dunapart építészeti és tárgyi értékei
Madáretető
Kikötő - hajóállomás
A rendszeres hajóforgalom megszűnte óta kihasználatlanul állt, bár felmerült hajósmúzeum való bemutatóhellyé alakítása, végül egy motoros társaság kapta meg a tulajdonos Agro Harta zrt-től használatra. Mezőgazdasági termények szállítására a kikötőt továbbra is használják.
Kápolna a Duna-parton
Kerékpárút:
Zarándokház
A Dunaparttól pár száz méterre épült meg az Esztergomtól Máriagyűdig tartó zarándokút részeként egy kényelmes, összkomfortos, közösségi térrel, igényesen felszerelt konyhával és 28 férőhellyel rendelkező szálláshely, amelyben a mozgáskorlátozottak részére kialakított terek is rendelkezésre állnak.
Kisduna-híd
Kemping
Pihenőpadok
Információs táblák
Bödönhajó
Harta határában az évtizedek óta folyó kavics- és sóderkitermeléssel megbolygatott aljzatot könnyebben pusztítja a folyó, a mélyebb meder lecsapolja a Kis-Dunát (Öreg-Dunát), ezért annak az árka az év nagyobb részében, a holtágrehabilitáció ellenére is száraz marad. A Duna az évezredek alatt bejárta a Duna-Tisza közét, és gyakori kiöntéseinek hordalékával borította. Ennek köszönhetően keletkezett a táj jól hasznosítható öntéstalaja. Az egykori elhagyott-, széles árterek alacsonyabb részein vizet át nem eresztő agyagtalaj, a magasabb felszínen öntésiszap és öntéshomok rakódott le. A laposok mélyedéseiben szikesek keletkeztek.
A folyót kísérő védőgátakig vízerekkel behálózott ártér fogja fel az egyenetlen vízjárású folyó vízbőségét és kisebb árvizeit. A gátak által védett területeket vette birtokba az ember, rajta helyenként erdő gazdálkodást folytat, szántóföldi növényeket termeszt és legelőket tart fenn. Ezeken a távolabbi vízmentes területeken jöttek létre a települések és épült fel Harta is.A Duna sokaknak biztosított megélhetést is. A gőzhajózás megindulásával Hartán mindjárt hajóállomás létesült. Jelentős volt a személyforgalom ás az áruszállítás. Nagyban meghatározta/módosította is a település árutermelését - pesti piacokra termelés, illetve a gabona- és gyapjúkonjunktúra idején olcsó szállítási útvonal adottsága. A századfordulót követően a német település nyelvi adottságainak köszönhetően kb. 140 hartai hajós állt alkalmazásban osztrák és magyar hajózási társaságoknál, főleg hajófűtőként. Ennek emlékére a Mahart egyik vontatóhajóját az 1980-as években Hartának keresztelték. A hajósoknak köszönhetően változott a hartai népviselet (cseh gyöngyök), lakáskultúra (lámpák) és háztartás (lábakon álló vas sütőtepsik és serpenyők elterjedésével). Viszonylagos jómódjuknak köszönhetően szépültek meg a település házai, terjedtek el a téglával kirakott parasztbarokk homlokzatok.
Harta a magyarországi Duna-szakasz legnagyobb kanyarulatának közelében helyezkedik el. A Duna a töltések megépítése előtt évente átlagosan kétszer árasztotta el a hartai határt. A 19. század második felében megépültek az első gátak, 1956-ban a település köré egy külön kis töltést is emeltek.
1929-ig több vízimalom volt a Dunán. 1944-ben ezen a Duna-szakaszon robbant fel a Bánffy gőzös, melyen szintén szolgált néhány hartai is (Tóth 19823, 177).
A hartai Dunapart már a 20. század elejétől jelentős turisztikai vonzerővel bírt. Gallé Tibor Hartáról elszármazott festőművész nyaranta a hartai Duna-parton rendezte meg nyári táborait, ahol tanítványaival sok ihletett pillanatot töltöttek.
A Duna jelentős szerepet tölt be a hartaiak életében ma is. Vasárnap délután illik kisétálni a Duna-partra, megnézni a vízállást, beszélgetni egyet vagy szurkolni a hartai focistáknak. Két vendéglátóhely is van a parton.
Az egykori szigeten lévő gyümölcsösök helyén sűrű beépítéssel weekendházak sorakoznak, javarészt hartaiak tulajdonában. Nyáron a strand is megéled, többen sátoroznak a vízparton. Az 1997-98 években sikerült részben elbontani a szigetet a szárazfölddel összekötő töltést, a mellékágat megnyitni, és a bejárást egy híddal megoldani.
Az azóta eltelt több mint 10 év bebizonyította, hogy a rehabilitációnak csak jó hatásai voltak. Tovább nőtt a lakosság kötődése a Dunához, javultak a természetes viszonyok a mellékágban, és a beruházás miatt sem a természeti területek védettsége, sem a hajózás érdekei nem sérültek. A sportpálya felújításakor az öltöző fölötti tetőteret a Dunakör hartai szervezetének tagjai vehették birtokukba. Az utóbbi években a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány rendezésében megrendezésre kerül a Fülemülék éjszakája kerékpártúrával majd csillaglessel, értékes előadásokkal és kis kiállításokkal.
A közeli táj és természeti értékei
Harta közvetlen környékét a Duna ártere és a körülötte fekvő, nagyobb részben művelés alá vont, kisebb hányadában védelem alá helyezett, sajátos élővilággal rendelkező puszták jelentik. Hozzátartozik az 1998 óta helyi védettségű mintegy 6 km hosszú Felsőzátonyi-sziget és a Kiskunsági Nemzeti Park VIII. Természetvédelmi területe Miklapuszta.
Az ármentesítések után, az egykori öntésterületen keletkezett Miklapuszta, Szentkirály és a tetétleni Böddi-szék szikes tavakkal tarkított szikes pusztája.
A Duna-völgy kiemelkedő tájképi értékeivel rendelkező Miklapuszta 6241 ha-os területe 1993 óta védett. Természeti különlegességekben gazdag része Szentkirály. Változatos domborzati formáit a különböző tagoltságú szikpadkák biztosítják. A puszták agyagos felszínén esős időszakok után nagy kiterjedésű vízzel borított területek maradnak vissza. A laposok vize utánpótlás hiányában gyorsan elpárolog, a rövidebb-hosszabb ideig tartó vízállásos mélyedésekben szikes mocsarak, szikes gyepek és vakszikek, közöttük szikpadkák keletkeznek.
A kiszáradás után visszamaradt magas sótartalmú talajon csak sótűrő és sókedvelő növények élnek meg. A cickafark-féleségek társaságában megjelenik a szárazvirágként is kedvelt sóvirág, a báráyparéj, a pozsgás zsázsa és a mészpázsit. A mélyebb fekvésű szikes tavak mocsári növényzetét a zsióka és a nád alkotja.
A rértek és a kiemelkedő szigetek hangulatos virágai a nőszirom, a sziki boglárka, a sziki cickafark és a borzas árvalányhaj.
A sziki faunát a zöld lombszöcskék, az imádkozó sáskák, a hangyalesők és a homokfutrinkák, valamint a pusztai gyalogcincér alkotják.
A védett terület évről évre pihenő-és találkozó helyéül szolgál a vonuló madarak több ezres tömegeinek. Életteret biztosít az ugartyúk, a túzok, a kékvércse és a székicsér fokozottan védett és ritka madárfajainak.
A fészkelő madarakat a vércsék, a piros lábú cankó, a nagy goda, a bíbic, a barna rétihéja, a kabasólyom és az egerészölyv képviselik. A szikes vizek mellett költik ki fiókáikat a széki lile, valamint a gólyatöcs. Itt található a hazai széki lile állomány legnagyobb egyedszámú csoportja. Kedveli ezt a sziket az ugartyúk is, illetve a puszták legnagyobb futómadara a túzok.
A horgászok számára az állandó vizű csatornák (Kerekér, Kígyós) halban gazdag vizei jelentik a paradicsomi bőséget.
A védett terület tenyésztett állatai a juh és a szarvasmarha, legeltetésükkel a növényvilág eredetiségének őrzői.
Forrás: Harta (Hartau) (Szerkeztette: dr. Feketéné Kordé Katalin) Via Tours Kiadói Kft. 2005.
A közeli táj és természeti értékei
Harta közvetlen környékét a Duna ártere és a körülötte fekvő, nagyobb részben művelés alá vont, kisebb hányadában védelem alá helyezett, sajátos élővilággal rendelkező puszták jelentik. Hozzátartozik az 1998 óta helyi védettségű mintegy 6 km hosszú Felsőzátonyi-sziget és a Kiskunsági Nemzeti Park VIII. Természetvédelmi területe Miklapuszta.
Az ármentesítések után, az egykori öntésterületen keletkezett Miklapuszta, Szentkirály és a tetétleni Böddi-szék szikes tavakkal tarkított szikes pusztája.
A Duna-völgy kiemelkedő tájképi értékeivel rendelkező Miklapuszta 6241 ha-os területe 1993 óta védett. Természeti különlegességekben gazdag része Szentkirály. Változatos domborzati formáit a különböző tagoltságú szikpadkák biztosítják. A puszták agyagos felszínén esős időszakok után nagy kiterjedésű vízzel borított területek maradnak vissza. A laposok vize utánpótlás hiányában gyorsan elpárolog, a rövidebb-hosszabb ideig tartó vízállásos mélyedésekben szikes mocsarak, szikes gyepek és vakszikek, közöttük szikpadkák keletkeznek.
A kiszáradás után visszamaradt magas sótartalmú talajon csak sótűrő és sókedvelő növények élnek meg. A cickafark-féleségek társaságában megjelenik a szárazvirágként is kedvelt sóvirág, a báráyparéj, a pozsgás zsázsa és a mészpázsit. A mélyebb fekvésű szikes tavak mocsári növényzetét a zsióka és a nád alkotja.
A rértek és a kiemelkedő szigetek hangulatos virágai a nőszirom, a sziki boglárka, a sziki cickafark és a borzas árvalányhaj.
A sziki faunát a zöld lombszöcskék, az imádkozó sáskák, a hangyalesők és a homokfutrinkák, valamint a pusztai gyalogcincér alkotják.
A védett terület évről évre pihenő-és találkozó helyéül szolgál a vonuló madarak több ezres tömegeinek. Életteret biztosít az ugartyúk, a túzok, a kékvércse és a székicsér fokozottan védett és ritka madárfajainak.
A fészkelő madarakat a vércsék, a piros lábú cankó, a nagy goda, a bíbic, a barna rétihéja, a kabasólyom és az egerészölyv képviselik. A szikes vizek mellett költik ki fiókáikat a széki lile, valamint a gólyatöcs. Itt található a hazai széki lile állomány legnagyobb egyedszámú csoportja. Kedveli ezt a sziket az ugartyúk is, illetve a puszták legnagyobb futómadara a túzok.
A horgászok számára az állandó vizű csatornák (Kerekér, Kígyós) halban gazdag vizei jelentik a paradicsomi bőséget.
A védett terület tenyésztett állatai a juh és a szarvasmarha, legeltetésükkel a növényvilág eredetiségének őrzői.
Forrás: Harta (Hartau) (Szerkeztette: dr. Feketéné Kordé Katalin) Via Tours Kiadói Kft. 2005.
A Duna természeti értékei:
A hartai Duna ág menti erdők területe 1996. óta helyi természetvédelmi oltalom alatt áll. A védettséget Harta Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 92/1996.(VII.05.) Ök. számú határozata mondja ki. A terület NATURA 2000-es védettség alatt is áll. A védett terület szolgálja az emberi környezet védelmén, mint legfontosabb közérdeken túlmenően az ismeretterjesztés és az idegenforgalom céljait is. A strand területén és beljebb a szigeten hatalmas nyárfák vannak, egyiket éppen a bödönhajó nyersanyagaként vágták ki.
Az egykoron a szigeten lévő gyümölcsös fái közül egy-kettő almafa megbújik az erdőtársulásokban.
A Dunapart építészeti és tárgyi értékei
Madáretető
A hartai strandon a Kisduna-híd közelében lévő madáretetőt télen a Magyar Madártani Egyesület hartai tagjai töltik meg madáreledellel. Az etető forgalma kiváló alkalmat ad a madármegfigyelésre.
Kikötő - hajóállomás
A hajóállomás a mellékelt képen látható második világháború előtti formáját őrizte meg napjainkig.
A rendszeres hajóforgalom megszűnte óta kihasználatlanul állt, bár felmerült hajósmúzeum való bemutatóhellyé alakítása, végül egy motoros társaság kapta meg a tulajdonos Agro Harta zrt-től használatra. Mezőgazdasági termények szállítására a kikötőt továbbra is használják.
A kikötő közelében két további téglás homlokzatú helyi védettségre érdemes épület található (1 lakóház és egy raktár).
Kápolna a Duna-parton
A hartai Duna partján, a saját telkén épített egy igen kis méretű kápolnát 1934-ben a „hartai katolikusok kedves lelkiatyja”, dr. Krizs Árpád apátplébános. Csak az oltár és a miséző pap fért el benne. A hívek előtt a szabad égen álltak. Krizs Árpád nyári szabadságait Hartán töltötte, s ezalatt az idő alatt mindig volt szentmise a kis kápolnában. Ma a birtok magánkézben van, a kápolna a család kertjében nem látogatható.
Kerékpárút:
2008. évben megépítésre került az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárút Solt-Kalimajor és Harta közötti szakasza, így a kerékpáros turisták száma is jelentősen megemelkedett. A kerékpárút a Duna mentén, a nyári gáton halad, így bepillantást engedve a táj szépségeibe, élővilágába. A kerékpárút déli szakasza kisebb körtúrára is alkalmas vagy el lehet kerekezni rajta egészen a Szelidi-tóig.
Sportcentrum a Duna-parton:
A foci szeretetét állítólag a felvidéki betelepültek hozták magukkal. Mindenesetre nagy tábora ennek a sportnak. Számos közösségi rendezvény helyszíne, mint pl. május elseje, vállalkozók bálja, motoros találkozók.
Zarándokház
A Dunaparttól pár száz méterre épült meg az Esztergomtól Máriagyűdig tartó zarándokút részeként egy kényelmes, összkomfortos, közösségi térrel, igényesen felszerelt konyhával és 28 férőhellyel rendelkező szálláshely, amelyben a mozgáskorlátozottak részére kialakított terek is rendelkezésre állnak.
Kisduna-híd
Az 1997-98 években megvalósult holtág-rehabilitáció során épült meg a kis fahíd, mely két oldalán a személyforgalom biztosított megemelt járószintű keskeny járdán, középen helyet hagyva egy autónak. Májustól két oldalt virágosládák díszítik.
Kemping
A part közelében vizesblokkal ellátott szabad kempinglehetőség is van. Alkalmas táborhely a kerékpárral és a vízről érkezőknek egyaránt .
Pihenőpadok
Pár éve, egy helyi vállalkozó és a Dunakör Hartai Csoportja közreműködésével néhány padot helyeztek ki a Harta belterületén, a Dunára vezető gyalogos/kerékpárút mentén és a Duna-parton.
Információs táblák
A Duna-parton egy nyáron üzemelő büfé oldalán tábla jelzi a 2002. év során mért vízállás szintjét. A Kisduna-híd szigeti oldalán a településen belül található térképes információs táblák egyike találhat.
Bödönhajó
2003. nyarán a Felsőzátonyi sziget már Dunapataji határában került elő az alacsony vízállásnak köszönhetően egy-egy farönkből kifaragott ún. bödönhajó, melyet régészek közreműködésével előbb a Baum-házba szállították, ahol a Hartai Tűzoltóegyesület gondoskodott a mindennapos friss Duna-vízről. Majd Kalocsára a Viski Károly múzeumba szállították, ahol egyelőre cukoroldattal próbálják konzerválni. 2008-ban az Állampusztai Országos Büntetésvégrehajtó Intézet projektjében „Bödönhajó-teknővájó” program indult, mely egy újkori, rekonstrukciós bödönhajó megalkotását foglalta magában. A bödönhajó egy 9,5 méter hosszú és egy átlagosan 1 méter keresztmetszetű fekete nyár farönkből készült Fish Kovács László hartai fafaragó művész szakmai irányításával, elítéltek munkájával. Az elkészült bödönhajó azóta a Dunakör tagjai által evezve megjárta a bajai halászléfőző versenyt és a hartai strandnál várja az odaérkezőket .
