A településkarakter változásai

                A településkarakter védelmére a HÉSZ a következő lista szerinti épületegyüttest jelöli ki:

                Épületegyüttesek karakter-védelme:

A Templom utca páratlan oldalán a 53-75.sz. alatti alábbi épületek:
 

                - Templom u. 53.                             hrsz. 1087/1 Általános Iskola

                - Templom u. 55.                             hrsz. 1088 Lakóház

                - Templom u. 57.                             hrsz. 1089 Lakóház

                - Templom u. 59-61.                        hrsz. 1090 Lakóház

                - Templom u. 63.                             hrsz. 1091/2Lakóház     

                - Templom u. 65.                             hrsz. 1093 Lakóház

                - Templom u. 67.                             hrsz. 1094 Általános iskola

                - Templom u. 69.                             hrsz. 1095 Lakóház

                - Templom u. 71.                             hrsz. 1096 Református templom

                - Templom u. 73.                             hrsz. 1098 Lelkész lakás

                - Templom u. 75.                             hrsz. 1099 Lakóház

 

A Templom utca páros oldalán a 48-62. sz. alatti épületek:
 

                - Templom u. 48.                             hrsz. 78 Lelkészi hivatal

                - Templom u. 50.                             hrsz. 77 Imaház

                - Templom u. 50.                             hrsz. 1   Evangélikus templom   

                - Templom u. 50.                             hrsz. 2   Lakóház

                - Templom u. 52.                             hrsz. 4   Lakóház

                - Templom u. 56.                             hrsz. 7   Lakóház

                - Templom u. 58.                             hrsz. 8   Lakóház

                - Templom u. 60.                             hrsz. 9   Lakóház

                - Templom u. 62                              hrsz.10 Múzeum
 

A területet a belterület szabályozási terve is lehatárolja („he” vonal):
 

 

A királyi kataszteri térképből ismert eredeti állapotot még mindig számos épület őrzi:
 

Evangélikus lelkészi hivatal és lelkészlak

Az 1950-es évek végén, a régi lelkészlak helyén épített épület, mely keskeny, magas ablakaival korábbi építésmódot követi, és jól beleillik környezetébe.

Evangélikus templom - Templom u. 50.

A mai település legrégebbi épülete. Korábbi imaházak helyén épült. A hartai evangélikus közösség 1788-ban kapott engedélyt a Tetétlenen birtokos Földváry családtól arra, hogy a birtokán lévő Árpád-kori templomrom kőanyagát felhasználja egy szilárd templom építéséhez. A klasszicizáló késő-barokk stílusú evangélikus templom 1791-98 között épült adományokból és rendkívüli adókivetésekből, valamint segélyekből. A tetétleni köveket a templom alapjaiba építették be, falait égetett téglából emelték.

Szabadon álló egyhajós, félköríves záródású, a DK-i homlokzat síkjából kissé előrelépő tornyú templom, a záródás felett kontyolt nyeregtetővel, a DNy-i hajófalhoz kapcsolódó alacsony bejárati építménnyel. Csehsüveg boltozatos belső tér.

A templom méretei az előző imaházak méreteinek kétszerese: hossza 30,72 m, szélessége 13,44 m, külső falmagassága 11,52 m.,,II. Ferenc apostoli király uralkodása idején ezt a templomot a Szent Istennek emelte az Ágostai Hitvallású Hartai Gyülekezet MDCCXCII.” - hirdeti a márványtábla latin szövege.
 

 
A belső berendezés jelentős része: az oltár, a szószék, az orgonaház copf stílusú. Szószék-oltára az oldalbejárattal szemben helyezkedik el. A Jézus feltámadását ábrázoló oltárkép a templom fennállásának 100. évfordulójára készült. 1937-ben helyi festő, Gottschall Péter által készített oltárképpel újult meg.

A bővítést szolgáló felújítás alkalmával készült az oltárral szembeni fa karzat és az oldalfal alsó ablaka. A templombelső is klasszicizáló neobarokk formákat hordoz, a pillérek és a boltívek építészeti összhangja méltóságot sugároz. 

A legrégibb, 166 kg-os 1783-ból való harangja kezdetben a haranglábon szólalt meg.  A 42,2 m magas torony 1800-ban épült, a munka befejezését jelentő toronygomb elhelyezésére 1854. augusztus 13-án került sor. ,,A hartai evangélikus templom negyvenkét méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló hat mázsa hatvanhat kilós nagyharang nemcsak az élőket hívogatja, hanem emlékeztet a második világháború után kitelepített 287 családra is."

1892-ben kapott új bádogborítást kapott, óráját 2001-ben cserélték ki. Jelenleg külső homlokzatait és a toronysisakot festik. Magyarsághoz tartozását demonstráló festése: piros toronysisak, zöld nyílászárók és fehér meszelt homlokzatok.

Műemlék. Törzsszám: 632

 
A templomról a Magyar Televízió kisfilmet készített:

Imaház
 

 

1982-ben épült fel az evangélikus templom mögött egy új imaház, amelyet dr.Káldy Zoltán püspök szentelt fel. Az imaház terveit Neuhauser László kecskeméti építész készítette. Az imaház a gyülekezet kulturális programjainak /kiállítások, koncertek/ is helyet ad.

 

 

 

 

 

 

A templom mögött az Iskolaközben 1872-ben új két tantermes iskolát épített az egyházközség tanítói lakással együtt, melyet az 1920-as évektől a benne lakó Szabó Endre /magyarosítás előtt Stuczl/ tanítóról nevezett el Szabó iskolának a népnyelv. Néhány éve a gyermeklétszám csökkenése miatt üresen áll. Egyik szárnyában a Helytörténeti Gyűjtemény utóbbi 10 évi tárgy gyűjteményi anyagának gyarapodása került ideiglenes elhelyezésre.

 

 

 

 
 

A 20. sz. elején épült pillértéglával kirakott homlokzatú, hagyományos osztású hosszú tornácos parasztház az evangélikus templom mögött, az imaház vonalában, jelenleg lakóház funkciója van, egy család bérli az evangélikus egyháztól.

 

A tulajdonosi családnevekhez igazodó, korábban ,,Stefán-ház”, legutóbbi lakója után ,,Baum-ház” gerendájába vésett évszám 1855. A modernizálódott falu közepén, az evangélikus templom szomszédságában áll. Pillértéglával kirakott homlokzati fala módosabb gazdára utal. Az épület tulajdonosa és fenntartója 1994-től a helyi települési és a német nemzetiségi önkormányzat.
 

A műemlék jellegű épületben a ,,Tájházak a Közösségért” program keretében 2009-ben két kiállítás kapott helyet. Az egykori első szobában Hartai-Felvidéki Szoba idézi meg az 1947-től ideérkező felvidéki családok történetét, lakáskultúráját. A hartai-felvidéki emlékanyag tudatos gyűjtése 1999-ben kezdődött el. A jelentős, és folyamatosan bővülő tárgyi emlékanyag alapozta meg ezt a kiállítást A hátsó szobában Gallé Tibor festőművész változatos technikájú sajátos képein köszönnek vissza a 20. század első felének hartai sváb arcai és falusi életképei. A Baum-ház gyűjteménye a Hartai Német Nemzetiségi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény, mint muzeális intézmény része. A gyűjtemény gondnoka Gottschall Péter (Kustár–Gottschall 2009).

 

 

 Egykor nagygazda házában az államosítás után bérlakásokat alakítottak ki, majd a rendszerváltás után született meg az igény a funkcióváltásra. Az L alakú épület utcai oldala hosszan pillértéglával kirakott, ablakai gipszstukkókkal díszítve. A ház utcai homlokzatán a következő feliratú tábla látható: Egyesületek Háza - Haus der Vereine. A díszes kapuajban réztáblán: Az Egyesületek Háza a Dunai Svábok Kulturális Alapítványa támogatásával került felújításra - das Haus der Vereine wurde mit Unterstützung der Kulturstiftung der Donauswaben renoviert 1994. A házban 80 fő befogadására alkalmas terem, civil szerveződések klubszobája, valamint egy kis vendégház található, a település hivatalos vendégei számára. Időszakos kiállítások, kisebb koncertek, családi rendezvények helyszíne. Tágas udvara a Bodzaünnep központi területévé vált. A hartai Egyesületi Ház udvarán  - a  Ház avatása alkalmából - 1994-ben ültetett nyírfák jelzik Bács-Kiskun megye - Harta – Lossbrug – Hammerbrücke – Anse élő kapcsolatát. 2008-ban szigetelték, részben felújították. Köhler Péter, Hartáról elszármazott festőművész Ráday Pált és a német betelepülést megjelenítő alkotása a felújítás után a folyosóra szorult (lásd Köztéri alkotásokról, emlékhelyekről szóló fejezet). 2011-ben az Egészség a lételemünk pályázati program keretében kistermében tankonyhát alakítottak ki. Kapualjában egy Ráday Pál emléktábla van. 

 

 A tájház épülete a község által 1964-ben megvásárolt tipikus alföldi tornácos parasztház, mely 1967 óta kiállítóhely. Tulajdonosa és fenntartója a helyi települési és a német kisebbségi önkormányzat. A modernizálódott falu közepén, a protestáns templomok utcájában áll. Alapítója és első gondnoka Rétfalvi Teofil német nyelvtanár volt. A műemlék jellegű épület berendezését és a tárgyak nyilvántartásba vételét Solymos Ede és Bárth János néprajzkutatók végezték. 1975 óta az országos intézmények között jegyzett nemzetiségi ház és helytörténeti gyűjtemény. 1999 óta a gyűjtemény Gottschall Péter gondozásában gyarapodik tovább.

Jellegzetes bodzafás, gémeskutas udvarán Harta közelében előkerült római kori kövek, valamint a német telepesekhez köthető egyedi stílusú faragott fejfák és épületdíszek tekinthetők meg. A gazdasági épületek közül csak az épület alatti pince és a régi mezőgazdasági eszközöket őrző pajta maradt fenn.

A lakóház hitelesen mutatja be a hartai német nemzetiségi lakosság lakáskultúráját. Két szobájában a híres, egyedi színvilágú hartai festett bútorok feledhetetlen látványa fogadja a látogatót. A gyűjtemény további kiemelkedő értékei a helyi népviselet darabjai és a kékfestő anyagok. A gyöngyös hartai ,,háup”-nak /főkötő/ és kötött harisnyáknak számos míves példánya látható.  Eredeti formájában maradt meg a nyitott (füstös) konyha.

Községháza

Hagyományos és jellegzetes paraztház lebontása után a jelenlegi községháza 1937-ben Merzbauer /Módos/ építőmester által épült, földszint + emelet kialakítású tömbépület, funkciójának a mai napig jól megfelel.

 

Az egykori óvoda lebontott épülete és udvara helyén alakult ki az ún. Szoborkert. 

Névadója talán az ,,egyszervolt emlékmű": a szovjet hősi emlékmű, melyet  1956-ban Deák Zoltán elrántott egy traktorral.... A parkban több 100 évnél idősebb fa áll. Községi összefogásban, helyi fafaragó által 1980-as években kialakított, és mára leromlott állapotú játszóteret 2009-ben lebontották, majd helyén Eu-normák szerinti fajátékokat állítottak és bekerítették. A spontán elkezdett tereprendezés – jó tűrőképességű cserje és virágos növények beültetése - hatékonynak bizonyult.

 

 

 

 

 

Az új parókia 1850-ben épült, 1862-ben leégett, újjáépítették. A mai épület mint lelkészlakás ennek teljes átépítésével Török Ignác tervező tervei alapján 1930-ban épült, magas ablakai, szép homlokzati kialakítása jól harmonizál környezetével.

 

Református templom (Templom u. 71.) egyszerű klasszicista stílusban épült 1835-38 között. Szabadon álló, egyhajós, egyenes záródású épület. ÉNy-i homlokzati tornyos, nyeregtetős templom. Ény-i homlokzata négy féloszlopos, timpanonos, álportikusszal tagolt, a középtengelyben vízszintes záródású bejárat. Csehsüveg boltozatos belső tér, a bejárati oldalon karzat. Az 1862-es nagy tűzvész során megsérült. A helyreállítás után, 1878-ban vásárolta a templom az orgonáját, amelyet 1940-ben a dunaszentbenedeki gyülekezetnek adott el. Ugyanekkor került sor a templombelső felújítására. A templomtorony bádogborítása 1891-ből, az új nagyharang 1896-ból való. 2009-ben a toronysisakot festették újra.

Műemlék. Törzsszáma: 631

 

 

 

A református templom melletti telken egykoron a református iskolához tartozó tanítói ház állt. Lebontása után került kialakításra a park, mely hátsó részében, a telekhatáron a településalapító Ráday Pál emlékét idézi egy emléktábla.

Az egy teleknyi terület közepe füves, két oldalán tavasztól késő őszig virágos szegély, előtérben 5 milleniumi fa, melyeket az egyik tövében leszúrt réztábla szerint a 2000 évben született református gyermekek emlékére ültetettek megkeresztelésük sorrendjében.

 

 

 

Az egykori kéttantermes református népiskola 1913-ban épült, amikor 80 főre bővült a református tanulók száma. 2001-ig technikaszertár volt az épületben. Az iskola később üresen, funkció nélkül állt.  2004-2009 között részben a felújításra váró Tájház gyűjteményei kerültek ide, melyek 2010-ben újabb ideiglenes helyre, a megüresedett Szabó-iskolába kerültek. jelenleg egy kiállító- és hangversenyteremként is működő, ún. Hajósmúzeum került itt kialakításra. 

Az iskola épülete előtt került elhelyezésre a település egyik térképes információs táblája.

 

 

 

 

 Az evangélikus lelkészlakkal szemben az iskolaköz melletti telken épült meg 1807-ben a tanítói lakás és egy iskolai tanterem. 1824-ben tűzvész áldozata lett, majd újjáépítették. Több telekkel kibővítve itt épült meg 1835-ben épült a háromtantermes evangélikus iskola. Bejárata felett több mint 100 éven át a következő felirat állt: ,,A felvilágosodás a népnevelésnek emelé ágostai vall. ev. kis-hartai gyülekezet által Grőb Tamás és Grőb Gáspár kurátorok idejében.” A helytörténeti Gyűjteményben található márványtábla vésete a következő: Ág. Hitv. Elemi Népiskola. Az 1960-as években még általános iskolaként működő épület az ott lakó iskolaszolgáról kapta a Meixner nevet. Ezt az épületet 2004-ben Dóka József tervei alapján átépítettek, és új épületszárnnyal bővítettek. 2004-től a Hartai Művészeti Alapiskola otthona. A hartai zenei hagyományokról és a mai zenei életről szóló állandó tárlat várja az iskola látogatóit.  Az iskola a zenei hagyományok ápolása mellett felvállalta a kézműves-bútorfestő hagyományok oktatását is. A bekerített iskolaudvar alkalmas a kialakított kis szabadtéri színpad által kerti koncertek megrendezésére.

 

A jellegzetes hartai téglahomlokzatú tornácos házak sárga vagy piros pillértégláit általában a módosabb gazdák hozatták maguknak (Baum ház, tanítói lakok, Faluház, ref, iskola, faluház). Az érintett utcaszakaszon a leírtakon kívül két pillértégla homlokzatú tornácos, két további 100 évnél idősebb ház és négy újépítésű családi ház és egy üres telek áll.

 

Az érintett szakaszon a házak mindenhol a kerítés vonalában indulnak, a lakófunkciójú terek vagy az utcafronttal párhuzamosan /pl. lekészi lakok, faluház, új építésű ún. kockaházak/ vagy hagyományos hosszú parasztházként tisztaszobával az utcafrontra, több udvarra nyíló bejárattal. Belső előkert nincs, viszont a járda és az úttest közötti szakaszon változatos növénytelepítés jellemző /lágyszárúan, meggyfák vagy tuják/. A községi fenntartású ingatlanok közül a faluház előtt akácokat telepítettek a dőlésveszélyes öreg nyárfák helyébe, aljukban virágágyással. A zeneiskola előtt nyírfák vannak.

A 2010. májusi vihar következtében ki kellett vágni a tájház előtti két hatalmas diófát. Az úttest mindkét oldalát vízlevezető árok szegélyezi, ez általában fűvel benőtt, de újabban megjelent az árkok térkövezése is.