Hartai örökség

SZELLEMI ÖRÖKSÉG - HARTAICUMOK

" Kihallatszik a harangszó a pusztába messze,

onnan járok piros tornyú kis falumba…"

/Palotay Gy./

A fogalmat Kustár R. alkotta. Mi az igazi HARTAI? Talán a hartai kolbász, hartai víz, hartai bútor, hartai népviselet, hartai bodza ünnep....A Google keresőben a hartai szóra keresve mi jelenik meg? Néhány vezetéknévként élő alak - csupa érdekes ember, aki valószínűleg a második világháború előtti és alatti zűrzavarban magyarosította nevét, és sokaknak valószínűleg Hartához is volt - van köze. Megszervezték már-e valahol a Hartaiak világtalálkozóját? A marketinggé a főszerep. www.hartaifestettbutor.hu; Hartai bútor, hartaivíz, hartaikolbász - márkanevek, bár többen csinálják, igazán az profitál, aki a hartai nevet is viszi.

Vagy talán említsük a hartai hajósokat, a nyelvjárást vagy a sírfeliratokat, a Fél Edit, Bereznay Zsuzsa, Kustár R. által felgyűjtött egyedi néprajzi hagyományt, a sajátos életszemléletet, viszonyulást? ,,A nyelv teszi lehetővé zárt szellemi közösségek előállását és fennmaradását.¹² 

Az utcán, orvosi rendelőkben… az idősebb generáció még beszél svábul, határozottan, lendületesen, természetesen. Buszon? Talán kevésbé. A mi generációnk (az 1970-es évek első felében születettek) az utolsó, ahol még néhány családban a szülők anyanyelvükként a svábot használták, de a gyermekekhez jellemzően magyarul szóltak. ¹³ Allgeier Magdolna doktori disszertációjában feldolgozta a hartai nyelvjárást – nagy kérdés, mennyire újratanulható?

A gyógyító hagyományok, a ráolvasások, a hit? De immár van Hartai-Felvidéki Szobánk is.

Külön kell választani a magunkban őrzött örökséget és a kifelé demonstráltat.

Hartai szellemi örökségünk részei olyan életművek is, akik sajátosan alakították önkéntelenül maguk is a hartaiak sorsát, nem véletlen pl. a Ráday Pál-t felidéző számos emlékhely,  Palotay, Gallé, Rétfalvi emlékezete. ¹⁴Vagy akiket kevésbé emlegetünk: Hauer Béla (emlékére minden évben természetismereti versenyt szervez a Dunatáj Közalapítvány), Wagner - Állampuszta alapítója vagy Kühner a nagykékesi kápolna építtetője, Vitéz Imreh Géza amatőr csillagász.

Mi a hartai identitás:  talán Palotay Gyula életműve¹⁵  vagy az 1922-ben öntött 280 kg-os h hangú harang feliratai: ,,Jesus Christus gestern und heute und derselbeauch in Ewigkeit! Aus freien Gaben die ev. luth. Gemeinde in Harta 1922”. A másik oldalán magyarul: ,,Éljetek szegény magyar hazánknak! Önkéntes adományokból öntette a hartai ág. Hitv. Ev. egyház 1922” (Sárkány 1983, 102-103).

Halasi László evangélikus lelkész pedig évek óta az anyakönyvek titkain - családfakutatással követi a hartai szálakat, melyek immár a 18. századba - és Németországba is elérnek (pl. Schettrer család egyik ága idén ősei nyomán tervezi nyári kirándulását, hiszen megvan a település, ahonnan egykoron útrakeltek - vezesse őket az ősök szelleme).

Még visszásabb a definíció, ha csak a www.harta.lap.hu-n próbálunk elindulni.

A szellemi örökség kereteibe tartoznak a Harta által ihletett művészek, munkáik, életművük, hiszen ők különös érzékenységgel bírnak az értékek iránt. Itt kell megemlíteni a költő Lehoczki Károlyt, a Gallé Tibor életművet, Köhler Péter festőművész alkotásait, vagy a helyben sok helyen megjelenő Fish Kovács László fafaragóművész munkáit.

Mindenesetre a hartaicum is egy olyan örökségkategória, mely folyamatosan alakul.


                                                                                                                                                      (Kustár Rozália)
 

(12) Fél 1935, 128

(13) Szabóné Mészáros 2008.

(14) Kustár: Palotay-kultusz Hartán. kézirat 2010

(15) 2004-ben, a Hartai Művészeti Alapiskola önálló épületbe költözésekor kértek fel arra, hogy a település zenei hagyományairól állítsak össze egy kis kiállítást. Az előkészítés során találkoztam először Palotay Gyula személyével, tevékenységével, ihlető ,,utóéletével”, pl. Nánai András volt tanácselnök idézett kis kétnyelvű versikéjével. A felújított, átépített 1835-ben épített Meixner iskola melletti kántortanítói lakot ugyanebben az évben lebontották, majd a község elhatározta, hogy a parkrendezés során visszafalazzák a ház egyik sarkát, ami egy emléktáblával felidézi az itt született Palotay Polster Gyula alakját. A házat megidéző, 20. század első feléből származó fotó alatt a márványtábla elkészült kétnyelvű feliratából aztán nem derül ki sem a ház egykori kántortanítói lak volta, sem Palotay Gyula irodalmi tevékenységére nem történik utalás.

„E helyen állt Palotay Gyula evangélikus lelkész szülőháza”
„An diese Stelle stand das Geburtshaus des evangelischen Pfarrers  Gyula Palotay”

A magyarázat: konfrontáció nélkül az egyértelműnek tartottak kiemelése. Megvallom, ahhoz, hogy e szövegezést megértsem, kellett a felismerés, hogy Palotay személyét élő kultuszán keresztül kell értelmezni. A Palotay kultusz nagyon helyi és nagyon élő. Polster Gyula Józsefet, a helyi kántortanító fiát 1931-ben választják meg evangélikus lelkésznek<!--[if !supportFootnotes]-->[1]<!--[endif]-->. A településen ekkor párhuzamosan folynak a németesítő – és magyarosító törekvések. A német iskolát, nyelvhasználatot követelők egy idő után a Volksbundba szerveződnek – és ezzel szemben bontakozik ki Palotay vezetésével a helyi Magyar Országos Véderő Egylet /MOVE/ mozgalom. Édesapjával együtt 1934-ben magyarosítja nevét Palotayra. Ugyanebben az évben közbenjárására kerül országzászló Hartára. Nem kis részt vállal a magyarizációban a magyarnyelvű színjátszás, szüreti bálok szervezésével. Tevékenységének köszönhetően adják át 1940-ben az új evangélikus kultúrházat. Más társadalmi tisztséget is vállal: a Hangyaszövetkezet vezetője.

Mindeközben a szabályozások szerint megtartja a német istentiszteletet és jelentős magyar dal- és versköltészete mellett németül is ír sírverseket, legalábbis a népi emlékezet szerint. 

Palotay Gyula irodalmi életműve még feltárásra vár. Hartán Palotay Gyula munkáságából leginkább egy kötete ismert: Kereszt és korona. A hit zsoltárai. Ez a szerző magánkiadásában jelent meg év nélkül. Sok hartai családnak úgy került birtokába, hogy 1945-ben a lelkészi hivatal pincéjének egyik szárnyába Palotay Gyuláék befalazták az egyház könyvtárát. Amikor az oroszok felfedezték a pincét, a könyveket kihordták a paplak elé, onnan vitték szét aztán a hartaiak. Ezt a kötet reprint formában a család utánnyomásában jelent meg 2003-ban, a szerző születésének 100 éves évfordulóján. Akkor nagy ünnepség keretében mutatták be újra. Jellemzően szinte minden hartai házban ezt vagy azt a kiadását ismerik.