Hartától az 5305 sz. közúton lehet eljutni a Nagykékesre.  Továbbhaladva rövid földúton közelíthető meg Szentkirály puszta, az egykor szintén érseki uradalmi birtoktest volt. Nagykékes és Szentkirály mint érseki uradalmi birtokok a 18. század végén jelennek meg térképi ábrázolásokban. Az uradalmi Szentkirály birtok Nagy-Hartával (Érsek-Hartával) együtt Kisharta község (a mai Harta) közigazgatása alá tartozott. Maga a puszta Szentkirálypuszta és Alsószentkirálypuszta valamint e puszták területe délebbre feküdt az érseki tulajdontól Dunapataj és Kalocsa felé (Kuczy 1992, 386). Szentkirály és Nagyharta pusztákat már az 1840-es évek elején bérbedással hasznosította az uradalom. 1913-tól az érsekségi birtokot ötven, a Délvidékről, főleg a Bácskából származó német család vette bérbe 30 évre. 1931-ben a bérleti szerződés szerint 27 személynek 2677 kh160 négyszögöl bérlete volt 12 évi időtartamra a halászati és vadászati jogok gyakorlásával együtt. 1896-os birtokmegosztástól (Kuczy 1992, 411). Nagyharta (Érsek-Harta) Harta községnek adózott, Szentkirály pedig Dunapatajnak. Deutsche Jakob Németországba elszakadt nagykékesi 1992-ben írta le kéziratban visszaemlékezéseit.

Nagykékesen ma 15 ház áll üresen, 27-ben kb. 50-60-an laknak. A környező nádas területek náddepói vannak itt, és a majorsági hodályokban birkákat tartanak. A gyerekek busszal járnak be Hartára iskolába.

NAGYKÉKES

Szent Gellért Kápolna

 

Kühner János plébános, aki Harta szülötte volt, kezdeményezésére egy magtár épületének átalakításával jött létre a Szent Gellért kápolna (1948?-ban).

 

                                        

 

Kühner a bácskai németek leszármazottja volt, lánytestvére kint élt Érsekhartán. Neki köszönhető, hogy az  érsekség itt önálló plébániát alakított ki. Díszes oltárát a hívek megfogyatkozásával aztán a plébános behozta Hartára, most az itteni katolikus templom dísze. Nagykékesen a Szentkirályról behozott oltár és a szentkirályiak búcsújáró zászlói vannak még. A teljes alakos szenteket ábrázoló freskókat Prokop Péter festette.

                                     

 

A hatalmas belső teret téglából rakott karzat tagolja, a szentély felöli oldalon pedig ,,a Termelőszövetkezet idejében a tagság kérésére a templom mellé épült egy kis szolgálati lakás", mely később a falak áttörésével - napjainkig imaházként szolgál. Mise csak egyházi ünnepeken és a Gellért napi búcsúkor (szeptember 24.) van.

 

Ma a hartai templomban lévő oltár archív fotón, még Nagykékesen.

 

 

1917-ben az Érsekhartára betelepült bácskai svábok állíttatták. Felirata:

 Friedens Kreutz. zur Ehre Gottes. Gestiftet von den Mitgliedern geborene Sentfülöper und Sielbereker. Himlische Mutter bitte für uns! Gestiftet im Jahre 1917. i Erscheki Harta.

Jelentése: Béke Kereszt. Isten dicsőségére. Állíttatott a szentfülöpi és sielbereki / szielbereki

születésű tagok által. Mennyei Anya könyörögj érettünk! Állíttatott az 1917. évben. Érseki Hartán.
 

 

2011. március 15-én egy Kiskőrösön élő leszármazott felújította. Betűk arannyal átfestve, mint ahogy Jézus és Mária alakja is. A kerítő rácson lévő keresztek is aranyozva, új elemként három gyertyatartót helyeztek fel rá.

Kékesi -tó (Kopolya)

A Szelidi-tóhoz hasonló eredetű, lefűződött kisebb szikes kopolya. Területe 14 ha átlag víz mélysége mintegy 3-3,5 méter. A tó aránylag jó minőségű, földúton teljesen körbejárható. Ma kedvenc horgászhely, partját elárasztják a stégek, bár újabbak létesítése tilos. Évente több alkalommal, kiemelten augusztus 20-án szervez itt horgászversenyt hartai Sporthorgász Egyesület. Közelében jó vörösbort adó szőlők vannak, de megjelentek a weekendházak is. Másik partján juhhodályok állnak. Télen ideális korcsolyázó hely.

Keleti oldalán nádasokkal tagolt lankásabb rész található, amely kiválóan alkalmas a fenekező horgászatra. Dél-délnyugati részét stégekkel szabdalt egybefüggő nádfal szegélyezi.

 Temető

 

 Az 1936. évi temetőkijelölés arra utal, hogy Nagykékes pusztát a lakosság növekedésével fejleszteni kívánta a parcellázást végrehajtó érsekség. Kis, kb. 30x30 m-en, orgonafákkal körbekerített tér az egykori érseki istállók közelében. Néhány sír még német feliratú. 2008-ban készült el helyi adakozásból, a Merkvi család fiatal tagjának ,,vizsgamunkájaként" a temető kapuja.

 
Régi iskola

 

 Két iskolaépület őrződött meg Nagykékesen. A korábbi, uradalmi fenntarású kisebb épület később tanítói lak volt, ma magánkézben van, több család lakja. A tetején lévő harangláb mutatja, itt a kápolna kialakítása előtt miséket is tartottak (Kuczy 1992, 418-419).Érsek-Hartán 1879-1919 között átlagosan 60-60 gyerek járt iskolába (http://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/ersekharta-ersek-harta-nagy-harta-18...).

Új iskola 

A nagyobb, több osztályos iskola a kis településrész központja volt, oldalában nyílt a kis szatócsbolt is. Ma az önkormányzat tulajdonában van, részben nádvágással foglakozó bérlők lakják. 

Nyilván Nagykékesen három fejlődési fázis emlékeit találjuk meg – a kis iskola haranglábbal tetőzetén, a nagy iskola ugyanígy haranglábbal és a magtárból átalakított kápolna.

 
SZENTKIRÁLY